KIK A MAGYAR TERVEZŐK? - A LÁNY, AKI AZ ÁLMOKAT FOTÓZZA - VARGA KAMILLA



A DOLGOKBAN REJTŐZŐ SZÉPSÉGET KELL MEGLÁTNI
- mondta nekem Varga Kamilla, a La Cara fotósa, és arra gondoltam, hogy ez az egy mondat többet mond egy bejegyzésnél. Mert Kamilla ezt teszi. Álmokat, érzéseket, hangulatokat fotóz - fantáziaképeket, nem létező pillanatokat.



Amikor elkezdtem a KIK A MAGYAR TERVEZŐK? - sorozatot, mindenféleképpen szerettem volna foglalkozni a feltörekvő divattervezőkön, alkotókon kívül grafikusokkal, fotósokkal, más tehetséges fiatalokkal is, akiknek munkáiról úgy gondolom, mindenkinek érdemes tudnia.
Varga Kamilla az egyik ilyen fiatal művész, akinek képeit látva az ember először megdöbben, utána pedig még többet szeretne a fotókból. Varázsolnak.
Kamilla képein a szépség más és más formában ölt újra meg újra alakot. Egyszer egy gyönyörű lányt látsz, máskor a színek hangulata nyűgöz le, megint máskor egy rés a metszőfogak között, vagy pedig a bordó-barna rúzs és a hófehér bőr megdöbbentő, groteszk kontrasztja.
Akármit látsz, nem tudod benne nem észrevenni a szépséget.



Kamilla jelenleg a Werk Akadémián tanul stylingot, emellett pedig idén kezd fotószakon a Kreán.
Nem csupán egy fotós, aki objektíve segítségével megmutatja a világot - Kamillát a stílus, a divat és a dizájn is érdekli.



INTERJÚ VARGA KAMILLÁVAL

"Kiskorom óta nem csupán dolgokat látok magam körül, hanem utakat és verziókat, hogy hogyan hozhatom ki a legjobbat mindenből. Biztosan azért, mert sokáig nem hordtam szemüveget, és mindig másnak hittem a dolgokat" - meséli nekem Kamilla.
Azt hiszem, ez maximálisan sikerült neki.







MIKOR KEZDTÉL EL FOTÓZÁSSAL FOGLALKOZNI?
Kiskorom óta - már a legelső nyaralások alatt - kiharcoltam magamnak a családi képek elkészítésének jogát. Imádtam lenyomni a régi, analóg gépek gombjait, és a másik oldalról látni a világot. Aztán vettünk új gépet, és persze én voltam az, aki először, azonnal ki akarta próbálni - fotóztam virágokat, tájképeket, mindent. Kilencedikben ezt már komolyan űztem, és két éve csinálom ezt tudatosan.





A CSALÁDBAN MÁSNAK IS VAN MŰVÉSZI VÉNÁJA?
Anyukám volt az, aki mindig ötletelt, mindig tudott valamire valamit. Ő egyébként írt, verseket, meséket, és újságíróként is dolgozott. Ő az egyik legfőbb támogatóm, és néha helyettem hisz bennem.





MI INSPIRÁL?
Minden. Ha a buszon ülök, vagy a villamoson nézem az embereket, az öltözéküket, az apró részletek - egy felkötött copf, egy lábtartás, vagy ahogyan mozognak az emberek, minden inspirál. Néha pedig csak beugrik egy-egy kép, mindenből tudok meríteni. Nem mindig az egész -  akár egy kép hangulata, színei is megfognak.




MILYEN FOTÓSOKAT TARTASZ KÖVETENDŐ PÉLDÁNAK, KIKET SZERETSZ?
Terry Richardsont szeretem, mert lázadó és polgárpukkasztó - ahogyan Guy Bourdin is. Patrick Demarcheliert imádom - de úgy érzem, hogy nem lehet jó okot arra találni, miért szeretsz egy fotóst.
Ha valakinek megfog a munkája, onnantól kezdve kész, elvesztem.




MIT SZERETNÉL MÉG ELÉRNI, HOVÁ HALAD A LA CARA?
A különlegesből szeretnék szépet, a szépből pedig különlegest csinálni.





MI MAGADTÓL A KEDVENC MUNKÁD?
Talán az utolsó fotósorozatom. Látom rajta a fejlődést, és örülök neki. Úgy érzem, hogy ez most nagyon 'vargakamillás' lett.




MIK A TERVEID A JÖVŐRE NÉZVE?
Szeretnék egyszer majd offline felületen is megjelenni - vagy kiállításokat szervezni, megmutatni a képeimet másoknak. De azért elsősorban nyomtatásban szeretném látni a La Cara fotókat. Ez lenne a legnagyobb megtiszteltetés.









0 megjegyzés: