BOLDOGAN ÉLNÉNK EGYÜTT;

1/23/2018



  A leggyakoribb kívánságom a bárcsak ne az lennék, aki.
Hogy bárcsak valaki olyan lennék, akire én azt mondom, hogy olyan boldogan éltek, míg meg nem haltak típusú ember. Tudjátok, aki nyugiban leérettségizik, kiválaszt mondjuk egy közgazdász képzést, oda felveszik, majd a makrovalami órán (ha van ott ilyen) megismerkedik a két sorral arrébb ülő kapucnis pulcsis fiúval, összejönnek, járnak, összeköltöznek, aztán kocsi, lakás, gyerek, még egy gyerek, és hát boldogan élnek, míg meg nem halnak.





  Bárcsak olyan lennék, aki elvan egy nine-to-five munkával. Bárcsak olyan lennék, akit nem rúgnak ki azért, mert folyamatosan szembeszáll mindenkivel, ha úgy látja, a cél érdekében. Bárcsak minden simán menne az elejétől; bárcsak ne lennék ennyire indigószínű, bárcsak ne lennék ennyire hullámzó, bárcsak ne lenne bennem ennyi impulzus, mint egy soha szűnni nem akaró, csütörtök délutáni migrénben. Bárcsak mindenkire rá tudnék hagyni mindent, és élni boldogan, amíg meg nem halok.

  Bárcsak tudnék egyszerűen boldog lenni. Nem így, hogy ha az vagyok, belesajdul mindenem, máskor pedig szívettépően szomorú vagyok; bárcsak ne ragyogóan bordó lenne a boldogságom és fáradt arany a szomorúságom; bárcsak meg tudnék állapodni egy semleges türkizzöld origón, vagy egy kedves rózsaszínen. De nem tudom, mert én nem élek boldogan, amíg meg nem halok.

  Bárcsak ne a végletekben élnék. Bárcsak  ne dolgozna bennem egyszerre vagy tizenöt személyiség és ne zárkóznék be saját magamba, ha hirtelen kinyílok egy picit; és bárcsak ne lennék máskor ennyire szédítően nyitott. Bárcsak lassítanék néha egy picit.
De olyat én nem tudok - nekem éreznem kell, és két vállára fektetnem az életet, és rohannom kell, mert annyira rettegek attól, hogy az egész egyszer fogja magát, és csak úgy elmúlik, és én észre sem veszem, egyik nap itt van, utána pedig csak a távolodó hátát látom a budai lámpák alatt.
Bárcsak maradna, és boldogan élnénk együtt, amíg meg nem halunk.

  Bárcsak kisebb álmaim lennének és bárcsak tudnék még nagyobbat álmodni.
Bárcsak ne reszketne ennyire a lelkem, ha nagybőgőt hallok; ne tudnám kívültől az összes Cseh Tamás számot; ne lennék mindig annyira szerelmes abba, amit csinálok.

Bárcsak lenne bennem egy közgazdász, aki segít boldogan élni, amíg meg nem halok.

You Might Also Like

0 Comments

Like us on Facebook

Flickr Images





It is a responsive design, means it automatically adapts its design according to the device. So your blog looks stunning from whatever device (Desktop, Tablet and Mobile) visiting from.

Instagram

Subscribe