ZÁVADÁK, KABÁTOK, RÓZSASZÍNEK, Y KONSZEPTEK

2/20/2018



  Amikor nagyjából fél éve azon poénkodtunk az egyik ismerősömmel, milyen vicces lenne igazi turkálós trash ruhákat eladni és aranyáron adni őket, parodizálva ezzel a hazai, Törökországból rendelt, átcímkézett holmikat áruló "tervezőket", akkor eszembe sem jutott, hogy február 16-án a saját márkám piacra kerülésére fogok koccintani veletek.

  Nagyjából december elején, amikor alternatívákat kerestem a rettentően utált munkahelyem helyett, pattant ki a fejemből az ötlet, hogy de basszus, tényleg kellene valami, így a harmadik fröccsöm után úgy voltam vele, hogy akkor most vagy soha, és létrehoztam a Facebook oldalt és az Instagramot is.
Egy évvel ezelőtt már gondolkodtam saját márkán, de amikor kikértem a hazai designerpiac szakértőinek véleményét, lebeszéltek róla - igazuk volt.
Elkezdtem hát számolgatni, mi az, amibe kisebb tőkével is bele lehet vágni, tehát például nem kell méretsort készíteni belőle, és innen jött a vintage oversized kabátok újragondolásának ötlete - hiszen évek óta nagy vintage halmozó vagyok, illetve híve a recyclingnak, szóval miért ne próbálhatnám meg?






  Nagyon szerettem volna valami pluszt az egészhez.
Az elmúlt évek során teljesen eltávolodtam a gyökereimtől, amit nagyon sajnálok - hiszen alapvetően én egy szentesi drámatagozatos leányzó vagyok, és nagyon hiányzott már a régi Eszter. Túl sok volt számomra az influencerkedés, saját magamhoz sokkal közelebb álló értéket szerettem volna közvetíteni. Valami olyat, amitől azt érezhetem, hazaértem.


  Szóval fogtam magam, és ráírtam a Závada Petire.
Egyrészt kicsit cikinek éreztem magam, mert amit Peti csinál itthon, az teljesen más irányt képvisel, mint én, sokkal komolyabb és sokkal többet tett le az asztalra, mint én, meg egyáltalán - szóval megfogalmaztam egy hosszú mailt, amiben leírtam, mennyire megtisztelne, ha felhasználhatnám néhány verssorát a kabátokon. Másrészt viszont - és ezt ő nem tudta - testmagasságom mind a 163 centijével elképesztő pszichopata vagyok, így miután az emailes megkeresésemre nem reagált, írtam neki Facebookon is, végül elkezdtem rádumálni a közös ismerőseinket, hogy szóljanak neki, hogy figyelj, van ez a lány, meg a kabátjai, és nagyon, nagyon akarja ezt az egészet. 

  Rengetegen hittek a márkában rajtam kívül, már az elejétől - például az Y Konszept egyik tündérkeresztanyukája, Marillai Ildi is. Ildi és a testvére, Évi élen jártak anno a WonderLAB megnyitásával, ahogyan az INQ megalapításával is, így amikor Ildivel a huszonötödik születésnapom előestéjén kezet fogtam a márka Labiban való forgalmazására, úgy éreztem, valóban életképes vagyok én is, meg az ötletem is.

  Elkezdtem kabátokat is vadászni - na, ez például egyáltalán nem volt könnyű -, illetve felépíteni a marketinget - na, ez könnyű volt.
Kitűztem magamnak egy napot, és felírtam a feladatokat post itekre, amiket felnyomkodtam a falra, és próbáltam teljesíteni a kitűzött feladatokat - na, ez sem volt könnyű -, és rengeteget zaklattam a barátaim, amikor úgy éreztem, elakadok, és segítségre van szükségem. Ez is könnyű volt. :-)

  Tudtam, hogy valami olyan eventet szeretnék, mint Mayan Toledano Girls című fotósorozata, ami évek óta nagy kedvencem, és abszolúte tükrözi az én rózsaszín lelkivilágom, így első körben ebbe az irányba indultam el. 

  Megkerestem az Edina's paper everydays csapatát, mert szerettem volna szép, rózsaszín fényfüzért - nagyjából ennyit tudtam, ez volt a legelső ötletem.
Fényfüzér, a nem létező kabátokhoz.  
Szerettem volna virágot is, így felvettem a kapcsolatot Lászlóval a Smúz - virágneked.hu képviseletében, tőlük kaptuk a gyönyörű rózsaszín-piros rózsaszírmokat, illetve a szupermenő, stlusosan vállfára készített virágdíszt is. Egyébként ezen iszonyúan meghatódtam, milyen figyelmes, kedves gesztus volt. 







  Szerettem volna valami kifejezetten extrát is, így kerültem össze a Konfetti & Co csapatával, akik az Y Konszept piros-rózsaszín logójához illő lufikat és rombuszokat készítettek nekem - amiket azóta is dugdosnom kell itthon Szveta és Szonja elől, mert szeretném még sokáig nézegetni őket.
Az este Hivatalos Buborékszállítója a Hungaria Pezsgő volt, nekik köszönhetően koccinthattunk rozé pezsivel. Cheers!
















  A cateringről a Cafe Flore Matin et Soir gondoskodott, nagyon köszönöm Flórának és Szandinak a finomságokat - és őszintén szólva, ti láttatok már ilyen állatira gyönyörű süteményeket? Esküszöm, szebbek, mint én reggelente, ébredés után.
Egyébként ha Y Konszept terméket vásárolsz, a kabát mellé egy kedvezményes Cafe Flore kupont is becsúsztatunk - csak szólok...














  Azt pedig talán tudjátok, hogy az Absolut volt az egyik legnagyobb támogatóm - készült egy Y Konszept x Absolut dzseki is, amit ha felpróbálsz a Labiban, és lefotózol, a képpel és az #YKonszeptxAbsolut hashtaggel akár meg is nyerhetsz! Részletek ide kattintva. :-)
Emellett hoztak nekem egy nagyon helyes és készséges Dánielt is, akinek köszönhetően igazán daliásan tudtam elmondani a nyitóbeszédem - nagyon köszönöm, srácok!
Holnap este pedig megjelenik velem egy interjú az Absolut Blogon, ahol a márkáról fogok bővebben mesélni. (egyébként nagyon régóta irigykedve nézem a meginterjúvolt alanyokat, sosem gondoltam volna, hogy egyszer velem is beszélgetnek majd, nagyon megtisztelő!)
Szeretném megköszönni a segítséget még a Stylewalkernek, Hédának, és Ritának is - nagyon menő, hogy támogattatok, köszönöm! Girlpower!













    Szerencsés vagyok, mert nem csupán biteken és pixeleken maradt emlék a bulikáról, hanem - ha már a vintage-nál tartunk - polaroid képek is. Nagyon hálás vagyok az InstaxShopos srácoknak, hogy mögém álltak, és emelték az est fényét egy iszonyú cuki rózsaszín Instax minivel - és hogy nem röhögtek ki, amikor csak az volt az egyetlen igényem, hogy "de rózsaszín legyen".

















  Fontos még kiemelnem az Institut Karité és a Bourjois csapatát is - nekik köszönhetően az első generációs Y Konszept kabátokhoz ajándék sheavajas kézkrémet és csodanude rúzst kaptok. Köszi, csajok!   

A fényképeket egyébként Lőrinczi Zsófi készítette. Nagyon örülök, hogy ő segített ebben, mert olyan pillanatokat kapott el, amik megdobogtatják a szívem minden egyes alkalommal, amikor végignézem őket. Az összes fotót egyébként ide kattintva pörgethetitek végig. Menteni, posztolni ér!

  Sosem gondoltam volna, hogy ennyire bíztok bennem.
Tudjátok, amikor az ember blogot ír, látja a számokat, de nem nagyon tudatosodik benne, hogy ezek a számok valóban kézzelfoghatóak - és Ti azok vagytok.
Ti, akik fél órával az event előtt már kint vártatok a hidegben, Ti, akik apróságokat hoztatok nekem és megölelgettetek, és mindenkinek volt egy jó szava hozzám - azt hiszem, igazán Ti vagytok az Y Konszept, mert ha nem bátorítotok, nem segítetek, akkor még mindig bőgve ülnék a legelső kabát felett, és azt ismételgetném, hogy de nekem ez egyáltalán nem megy.

  Rengetegen bábáskodtatok ennek az egésznek a létrejöttekor, és sokszor sokkal jobban hittetek benne, mint én.

 És leginkább a képen látható férfinak szeretném megköszönni. Szeretlek, Gy.



























Puszik,
Eszter

You Might Also Like

0 Comments

Like us on Facebook

Flickr Images





It is a responsive design, means it automatically adapts its design according to the device. So your blog looks stunning from whatever device (Desktop, Tablet and Mobile) visiting from.

Instagram

Subscribe