THE SELF LOVE PROJECT IX // KIFOGÁSAIM ÉS TÉLITESTEM KONZEKVENS KAPCSOLATA

11/22/2018


"... ágyban, párnák közt halni meg..."

 - érzem én pontosan ugyanezt minden áldott nap reggel, amikor lepakolom a takarómra felhalmozódott kismacskamennyiséget, és felhúzom a redőnyt, szemrevételezvén a novemberi verőfényes napsütést übertakony időt.
Ezek azok a napok, amikor az embernek csak csendben meghalni van kedve egy bögre forró teával egy kényelmes macinaciban valami setét sarokban. És akkor ilyen időben indulj el edzeni, meg ügyeket intézni. Meg úgy élni.


kép forrása: @littlebylupin


  Kifogások gyártásában egyébként állati jó vagyok, íme néhány nagyszerű gondolat, amikkel nyugtatgatni szoktam magam, miközben bánatzabálásba menekülve pislogok kifelé a novemberi szürkeségbe:

  1.  Majd edzek holnap. (nyilván. Holnap meg majd utána. Na, kedveseim, így készül a télitest.)
  2. Nagyon messze van a Beautyrobic stúdió. (végül is, csak 20 perc villamossal. Meg egyébként is, te akartál a Svábhegyre költözni, anyukám! Azt meg hagyjuk is, hogy a pasid 9, azaz kilenc házszámmal lejjebb lakik csupán, mint a terem).
  3. Ha ma különösen odafigyelek az étkezésre, tulajdonképpen az olyan, mintha mentem volna edzeni. (igen, ugyanis mínusz 600 kalóriát - ennyit égetsz el ugyanis egy jófajta Beautyrobic edzésen -, azt csak úgy termel a szervezet.)
  4. Majd mozgok valamit itthon videóra! (ja, mert amúgy olyan fajta vagyok)
  5. Igazából egészen jól nézek ki (persze, ilyenkor ez megy. Aztán amikor nem bírom belepréselni a fenekem az öt évvel ezelőtti nadrágomba, megy a hisztérikus csapkodás.)


  Persze, amúgy tényleg lehet nyugtatgatni magunkat. Meg tekergetni az Instakirálylányok feedjét és irigyelni a kerek popsit meg a tónusos kart, nyáron meg hordani a lebernyegeket.
Meg persze lehet tónusos kar nélkül élni, meg nem mozogni, csak akkor állatira oda kell figyelni, mit is eszünk. És nem azért, de én nagyon szeretek enni. Még ha nem is ehetek mindent. És szeretem a fröccsöt is, és szeretek esténként borozni a konyhában, miközben László mellettem főz, és megbeszéljük, kinek milyen napja volt.


  És szeretem azokat a pillanatokat is, amikor megérkezem edzésre, és tudom, hogy meg fogok halni, és sípoló tüdővel tornázom végig mind az egy órát, ami néha végtelenül hosszúnak tűnik, viszont szeretem utána azt az érzést, hogy bár az állapotom erősen oxigén hiányos, de megcsináltam.
És mindezzel már eggyel beljebb vagyok a tegnapi, a keddi vagy a múltheti Eszternél. És azért ez elég fasza szokott lenni.


  Szóval emeld fel a segged. Mert persze, most még tél van, és lehet az oversized pulcsi meg az irhabunda, meg a többi egyéb alá bújni, de hidd el nekem, tökre megéri a plusz kényelmetlenséget. És tudom, főleg ha az ember otthonról dolgozik, vagy kint lakik a világ végén a madárcsiripben, mint én, hogy tökre fárasztó mindezt menedzselni - főleg, ha minden napod arról szól, hogy rohangálsz A-ból B-be, és cipekedsz, és jól kell kinézned, de közben IKEÁ-s szatyrokkal villamosozol, szóval nem, nem könnyű.
  Viszont amikor majd februárban mindenki pánikszerűen elkezd léböjtkúrázni, meg edzőtermi bérletet venni, meg LifeTILT-ezni, akkor te majd elégedetten dőlhetsz hátra, mert már hónapokkal előbb tartasz.
   És ha mindez nem elég, akkor gyere velem edzeni a Beautyrobicos csajokhoz. 
Mert együtt könnyebb. 

Eszter
  

  

You Might Also Like

0 Comments

Like us on Facebook

Flickr Images





It is a responsive design, means it automatically adapts its design according to the device. So your blog looks stunning from whatever device (Desktop, Tablet and Mobile) visiting from.

Instagram

Subscribe